Vállalkozás-blog

Ahogy gondolkoztam a sikeres vállalkozáson, arra jutottam, hogy a témát több törésvonal mentén el lehet választani.

Van egyszer maga a személy, jelen esetben a vállalkozó, aki sikeres lehet bizonyos képességei (intelligencia, kreativitás, kitartás, lényeglátó képesség, határozottság, rátermettség…), vagy tanult készségei (vezetési, gazdasági, szakmai ismeretek…) alapján.

És megint más dolog a sikeres vállalkozás, ahol a siker tényezőit jelentősen meghatározza egyrészt a tulajdonos, illetve nagyobb vállalkozásnál az általa választott menedzsment, másrészt még sok más tényező (hozzáférhető erőforrások, hitelképesség, cégstruktúra, vállalati kultúra.. stb.).

A sikeres vállalkozó tulajdonságai közé ilyeneket sorolhatunk: kreativitás, önálló gondolkozás és feladatmegoldás, az új eszmék befogadására való képesség, a tanulásra való hajlam, a kockázatvállalás, a kihívások elfogadása, bizonyos esetekben a szakterületi és piacismeret, energikusság, célok mentén cselekvés … egész biztos, hogy valamit kihagytam!

A következőkben eredményes vállalkozók gondolataiból gyűjtöttem egy csokrot, a sikeres vállalkozásról:

„Szerintem a sikeres vállalkozás titka az, hogy az embernek sokat kell dolgoznia. Nem hiszek abban, hogy kemény munka nélkül boldogulni lehet. Ha valaki azt várja, hogy elkezd vállalkozni, és már holnap sikeres lesz, rosszul hiszi. A másik fontos tényező, hogy állandóan fejlődni és tanulni kell. Soha nem lehetünk elégedettek azzal, amit ma tudunk, mert az holnap már kevés lehet.” Világi Oszkár, Slovnaft vezérigazgatója.

„Az üzleti életben a siker titka, hogy arra koncentráljunk, amihez értünk, és hagyjuk meg konkurenseinknek, amihez ők értenek jobban.” Bojár Gábor, Graphisoft szoftvercég alapító elnöke.

„Sokan kérdezték már tőlem, hogy mit tartok a siker zálogának. Nagyon nehéz erre válaszolni, mert rengeteg dolog jut az ember eszébe. Ilyen például, hogy nem szabad leragadni a napi feladatoknál. Mindig kell egy hosszú távú cél, amire az ember összpontosít. De említhetném – és talán ezt kellett volna az első helyre tennem – az alapvető erkölcsi tisztaságot is. Nem elég, ha valaki tehetséges, tisztességesnek is kell lennie, különben esélye sincs arra, hogy a partnerek elfogadják.” Zwack Péter, elnök Zwack Unicum Rt.

„Sikeres vállalkozás csak ott jöhet létre, ahol a család ebben partner. Elsősorban a feleség kell hogy az legyen.” Borsodi László, Borsodi Műhely Kft.

„Ugyanazt csinálja a sikeres, mint a sikertelen. Elbukik olykor, de fel tud állni. Az a legfontosabb, hogy a mélyponton is ki kell jelölni az elérendő célt és afelé kell tartani folyamatosan.” Rácz Árpád, Eurotex Kft.

„A szerencse helyett inkább a sajátos szemléletmódom juttatott sikerre: a folyamatos tanulási vágy, a fogékonyság az újra és az ismeretlenre. Csodára, szerencsére semmit sem bízok, csak a következetes, kemény munkában hiszek.” Pintér József, Pintér Művek.

„Mi kellett a sikerhez? Piaci rés felismerése. Mások előtt indulás. Üzleti véna.” Harsányi Zsolt, Axiál Kft.

És végül:

„...egy vállalkozónak a siker kötelező, különben miért csinálnánk.” Borsodi László, Borsodi Műhely Kft.

A vállalkozás indulásakor különösen, de később is két alapvető partnerre szüksége van a vállalkozónak: jogászra és könyvelőre.

Jogász

A jogász, az ügyvéd segít kiválasztani a vállalkozás jellegének leginkább megfelelő jogi formát, elkészíti a szükséges iratokat (pl. társasági alapító okirat, társasági szerződés). Nélkülözhetetlen az ügyvédi ellenjegyzéshez cégalapításnál, cégvásárlásnál vagy eladásnál. Ezen felül nagy segítség a jogász szakértelme a cégbírósági bejegyzéseknél, tulajdonszerzési és munkajogi szerződések elkészítésénél, vagy akár az alapvető kereskedelmi szerződéseknél.

Könyvelők, adótanácsadók

A vállalkozások kezdeti időszakában nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak. Kialakítják a vállalkozás számviteli rendjét, szabályzatát. Felülvizsgálják az indulási költségeket, előkészítik és elemzik a pénzforgalmat, visszaigénylik az adókat, az adókedvezményeket lehetőség szerint kihasználják. A vállalkozókat segítenek felkészíteni az alapvető számviteli szabályok alkalmazására, a gazdálkodás főbb szabályaira, a banki kapcsolatokra. Általánosságban a vállalkozás alakulásának az időszakaszában külső megbízottként dolgoznak, később ha a fejlődés olyan mértéket elér, ami indokolttá teszi és persze finanszírozhatóvá, akkor először a gazdasági vezetői funkciót alakítják ki, később számviteli alkalmazottat foglalkoztatnak.

Amennyiben ismersz olyan irodát, vagy személyt (jogász, könyvelő, szakember…), akiktől szakszerű tanácsokat, segítséget, illetve talán további kapcsolatokat remélhetnek a vállalkozni szándékozók, vagy ha van olyan, akivel te magad nagyon elégedett voltál, akkor kérlek, ajánld (a város megjelölésével) ezen az oldalon.

Az ötletroham (brain-storming) egy kis csoportos technika (kb.5-7 fő).
Azon alapul, hogy az ötlet ötletet szül. Egyszerű, de hatékony megoldás rövid idő alatt viszonylag sok ötlet összegyűjtéséhez. Akkor célszerű alkalmazni, amikor minél több lehetőséget számba szeretnénk venni, esetleg a megszokottól eltérő, új vállalkozási elképzeléseket is.

Ötletroham szabályai:

Megvalósításának első részében a résztvevőknek minél több ötletet kell összegyűjteniük. Ez úgy történik, hogy sorban mindenki mond egy ötletet, ezek valószínűtlenek is lehetnek (van, hogy a leginkább meghökkentő javaslat vihet közel egy eredeti működőképes vállalkozáshoz). Lényeges az ötletek bátor felvetése, a gondolkodás spontaneitása. Az ötletek száma, és nem a minősége a fontos!

Összpontosítsunk a lényegre, azt fogalmazzuk meg röviden (ha valaki hosszan fejezi ki magát, segíthetünk neki lerövidíteni, egy-két szóban megfogalmazni mondandóját), ha arra érdemes akkor később bővebb kifejtésre úgy is lesz lehetőség. A cél, hogy nagyszámú elgondolás kerüljön gyors egymásutánban felszínre, így az értékelés általában kikapcsolódik, ami jelen esetben hasznos.

Az ötleteket egyvalaki, mindenki számára követhetően felírja (táblára, vagy papírra…) A listán szereplő javaslatok további ötleteket szülhetnek, így vezetve jobb, kreatívabb elgondolásokhoz. Ezért a csoport tagjai bátran építsenek mások ötleteire, szabadon módosítva, tovább fejlesztve azokat.

Ha valakinek az adott körben nem jut eszébe semmi, akkor passzol. Addig folytatjuk a gyűjtést, míg a csoport ki nem fogy az ötletekből. Nem megengedett viszont az ötletgyűjtés közben az elképzelések megbeszélése, az értékelés vagy kritika, mert így gátoljuk, hogy újabb és minél jobb gondolatok szülessenek.

Ha az ötletgyűjtés befejeződött, akkor célszerű értelmezni a nem egyértelmű gondolatokat, a hasonló elképzeléseket lehet csoportosítani, esetleg összevonni. A leghasznosabb ötleteket szavazással kiválasztani, rangsorolni, értékelni és selejtezni, fokozatosan választva ki a legjobbnak látszó megoldást.

A gazdasági társaság alapításakor a gyakorolni kívánt tevékenységet a tevékenységek egységes ágazati osztályozásának rendszerében (TEÁOR'08) feltüntetett négy számjegyű kódok alapján kell meghatározni.
A Gt. kifejezetten kimondja a vállalkozói szabadság egyik alapelvét, hogy gazdasági társaság bármely tevékenységet folytathat, amit törvény nem tilt, vagy nem korlátoz. Ebből kifolyólag a tevékenységeknek három nagy csoportja létezik.

Az első csoport a minden korlátozás nélkül, szabadon gyakorolható tevékenységek. Ebbe a csoportba azon tevékenységek tartoznak, amelyek nem tiltottak, illetve gyakorlásuk semmilyen feltételhez nem kötött, szabadon gyakorolható.

A második csoport a tilos tevékenységek. Amint a neve is mutatja, gyakorlására gazdasági társaságot létrehozni nem lehet. Ilyen tevékenység lehet például bűncselekmény, szabálysértés elkövetése, tiltott reklámtevékenység.

Végül a harmadik csoport a feltételhez kötött tevékenységek. Itt az adott tevékenységet csak akkor folytathatja a társaság, ha bizonyos feltételeknek meg tud felelni. (Például: képesítéshez vagy formához kötött tevékenység…)

Vannak, akik azért nem indítanak önálló vállalkozást, mert nem tudják, mi legyen az a termék vagy szolgáltatás amit értékesíteni tudnának. Úgy gondolják, hogy valami forradalmian új, és abszolút eredeti ötlettel kell belépni a piacra, azonban ez így téves elképzelés. Ugyanis az új ötlet nem mindig előny (persze ennek a fordítottja is igaz lehet), tehát nem szabad a vállalkozástól visszariadni mert nincs eredeti ötlet, megfelelő koncepcióval egy elnyűtt ötlet is sikeres lehet.

Oké, de honnan merítsünk megvalósítható elképzelést?

Úgy gondolom egyes esetekben teljesen váratlanul jön a nagy megvilágosodás, azonban valószínűleg ez a ritkább. Általában aki vállalkozóvá lesz az már előtte töri a fejét, hogy vajon mivel lehetne elindulni?

Tehát nézz körül, honnan meríthetsz ihletet az ötletgyűjtéshez! Lássunk néhány példát!

Kereskedők, eladók: jól ismerik a piaci igényeket, ezért lehetnek javaslataik egészen új termékekre, szolgáltatásokra. . Ezen kívül tudják mit keresnek az emberek, mivel elégedettek illetve elégedetlenek… Egyúttal segítséget is kaphatsz tőlük, hogy hogyan jelenj meg termékeddel vagy szolgáltatásoddal.

Fogyasztók ötletei: ha valaki erre fogékony, akkor kihallja a társadalmi érintkezések során, hogy kollégáknak, szomszédoknak, barátoknak… milyen igényeik vannak, miről panaszkodnak, mik a véleményeik, javaslataik, esetleg elrejtett ötleteik, illetve ötlet forrása lehet az, ha szervezetten lehetőséget biztosítasz véleményük kifejtésére (pl. kérdőíves megkérdezés).

Külföldi minták, tapasztalatok: nem egy estben lehet olyat hallani, amikor valaki a külföldön működő piacképes ötletet kis hazánkban is sikerrel megvalósította, (és persze van, aki belebukott: lásd. ilferro autóreklám.) Ötletet így lehet gyűjteni külföldi utazásból, folyóiratokból, külföldi szaklapokból, internetről…

Jelenlegi munkahelyről: nagyon gyakori ötletforrás, ugyanis a mindennapi „robot” által megszerzett tudás, szakmai tapasztalat, az adott terület komoly ismerete könnyű táptalaj egy sikeres vállalkozás létrehozásához.

Sikeres vállalkozások példájából: teljesen evidens, hogy ami már működik azt megpróbáljuk leutánozni; vagy azért mert azt gondoljuk hogy legalább így, vagy még jobban meg tudjuk valósítani, vagy azért mert a piacra lépésnek nem magasak a korlátai. Illetve vannak olyan vállalkozások, amelyek kifejezetten ösztönöznek arra, hogy más is megpróbálja; ilyenek a franchise (pl. McDonalds, Drogerie Markt stb.) és az MLM (pl. Zepter, Amway stb.) hálózatok is.

Internet, mint ötletforrás: az információs technológia korszakában élünk, így teljesen kézenfekvő ezt is felhasználni az ötletgyűjtéshez. Ugyanis különböző keresőprogramokkal minden megtalálható. Érdemes lehet például megnézni különböző kiadók honlapját, hogy milyen témakörök érdeklik leginkább az embereket (toplisták, bestsellerek), illetve milyen termékek a legkeresettebbek, mit vásárolnak az emberek.

Vállalkozást élénkítő programok: itt a vállalkozás indításához lehet kapni öltetet, ihletet, illetve szerencsés esetben sikeres pályázat esetén állami támogatást. Pl.: beszállítók támogatása, vagy turizmus fejlesztés… stb.

Ha még eszedbe jut valamilyen csatorna ahonnan ötletet lehet meríteni, bátran oszd meg velünk!

A vállalkozó első nagy problémája általánosságban az, hogy kitalálja, mire is vállalkozzon.

Ehhez viszont életbe vágóan fontos, hogy meg tudjuk különböztetni az ötletet, a piaci lehetőséget és az üzleti lehetőséget. 

Az ötlet termék vagy szolgáltatás iránt, létező vagy felkelthető piaci igény kielégítésének a felismerése.

A piaci lehetőség a kigondolt termékre vagy szolgáltatásra ismétlődő fizetőképes kereslet, ami azért valósul meg, mert a vásárló úgy érzi, hogy valamilyen számára fontos szükségletét így kielégítheti.

Az üzleti lehetőség az viszont már az a kategória ami iránt tartós, és ismétlődő fizetőképes vásárlói igény mutatkozhat, ez a nyereséges működés motorja.  

Tehát a legfontosabb tisztázni, hogy az elképzelésünk az csak abból áll e, hogy ezt megtudom valósítani, vagy pedig valós piaci igény van a kigondolt termékre, illetve szolgáltatásra.