Vállalkozás-blog

  Elindult egy igen hasznos kis kezdeményezés, az Üzletitervek.hu. Ezen kezdeményezés lényege, hogy egy helyre igyekeznek összegyűjteni a világ minden pontjáról származó üzleti ötleteket (melyek külföldön már beváltak), jelenleg 216 darab ilyen ötlet található a tarsolyukban, ezek egy része ingyenesen is elérhető. Úgyhogy ha ötlet hiányban szenved, akkor egy pillantást mindenképp megér: Üzletitervek.hu!

Mezőgazdasági vállalkozók

Mezőgazdasági vállalkozóknak nevezzük azokat a természetes személyeket, akik vállalkozói igazolvány nélkül folytatnak gazdasági tevékenységnek minősülő mezőgazdasági termelő tevékenységet, vagy ahhoz nyújtanak kapcsolódó szolgáltatást. A mezőgazdasági vállalkozók jogintézményéről nem született egységes jogi szabályozás. Ennek hiányában tevékenységükről, lehetőségeikről az adójogszabályok adnak eligazítást.

Mezőgazdasági tevékenység folytatható:

1.  Mezőgazdasági termelőként (de nem őstermelőként). Ebben az estben elegendő, hogy a magánszemély vállalkozói igazolvány nélkül folytat mezőgazdasági tevékenységnek minősülő mezőgazdasági, erdőgazdasági, halászati, vagy vadászati tevékenységet, ideértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozó, kereskedelmi illetve szolgáltató tevékenységet is. Szükséges feltétel hogy a mezőgazdasági termelő a 16. életévét betöltse. A tevékenysége során a Szja. 6. sz. mellékletében megjelölt termékek előállításával és értékesítésével foglalkozzon. Illetve saját gazdaságában végezze a mezőgazdasági tevékenységét. A saját gazdaság azt jelenti, hogy rendelkezési joga kell, hogy legyen az eszközök, a termelés szervezése, és az ezzel létrehozott eredményének a felhasználása felett.

2. Mezőgazdasági őstermelővé váláshoz az előbbieken túl szükséges az őstermelői igazolvány kiváltása. Ennek a kiváltásával a magánszemély jogállása sok területen hasonlóságot mutat az egyéni vállalkozóéval.

Korábbi bejegyzés már szólt arról, hogy milyen tevékenységeket folytathat gazdasági társaság. Egyrészt vannak a minden korlátozás nélkül szabadon gyakorolható tevékenységek, másrészt a tilos tevékenységek, harmadrészt a:

feltételhez kötött tevékenységek

Ebbe a csoportba azok a tevékenységek tartoznak, amit csak akkor folytathat a gazdasági társaság, ha bizonyos feltételeknek meg tud felelni. Az ilyen megkötéses tevékenységeket hat csoportba lehet sorolni:

1. Koncesszióköteles tevékenységek

A koncesszió latin eredetű kifejezés felhatalmazást, engedélyt, kedvezményt jelent, ezáltal a koncesszióra jogosult gazdasági társaság részleges vagy teljes piaci monopóliumhoz jut. Ennek részletes szabályait az 1991. évi XVI. törvény tartalmazza.

A koncessziós szerződés a kizárólagos állami, önkormányzati vagy önkormányzati társulási tulajdonhoz, vagy a kizárólagos állami, vagy önkormányzati hatáskörbe utalt tevékenységek gyakorlásához kapcsolódik. Az állam vagy az önkormányzat a koncesszió keretében az előbb említett dolgok birtoklásának, használatának, hasznai szedésének jogát, illetve a tevékenység gyakorlásának jogát engedi át a koncessziós pályázat nyertesének. A pályázat nyertese tehát az adott dolog használatára, birtoklására, hasznainak szedésére jogosult. A koncessziós szerződés határozott időre köthető, melynek leghosszabb ideje harmincöt év. Aki a pályázatot megnyeri, annak a szerződés aláírásától számított 90 napon belül, belföldi székhelyű, saját részvétellel működő gazdasági társaságot kell alapítania.

Koncessziós szerződés tárgya lehet az országos közutak, közforgalmú vasúti pályák vagy közforgalmú vasúti személyszállítás, nemzetközi kereskedelmi repülőterek, csővezetékes termékszállítás és tárolás, hasadó- és sugárzó anyagok előállítása és értékesítése, postai alapszolgáltatás, valamint szerencsejáték szervezése és működtetése, stb.

2. Hatósági engedélyhez kötött tevékenységek

Alapítási engedély akkor szükséges, ha a törvény a gazdasági társaság alapítását hatósági engedélyhez köti. Az alapítási engedély hiányában a társaság nem jöhet létre, tehát az alapítónak már a gazdasági társaság megalapítása előtt be kell szereznie az engedélyeket. Az engedélyt a cégbejegyzési kérelemhez mellékelni kell, ennek elmulasztása esetén a cégbíróság a kérelmet hiánypótlási eljárás nélkül elutasítja. Alapítási engedély hiányában nem jegyzik be a cégnyilvántartásba például a hitelintézeti és pénzügyi vállalkozást, vagy temetkezési szolgáltatás végzésére létrehozandó gazdasági társaságot. Az alapítási engedély megszerzése nem kerülhető meg úgy, hogy a cégnyilvántartásban lévő gazdasági társaság változásbejegyzési eljárás keretében olyan tevékenység bejegyzését kérje, amely tevékenységnél a törvény a cégalapítást hatósági engedélyhez köti. Alapítási engedélyt csak törvény írhat elő.

Az alapítási engedélytől eltérő a tevékenység gyakorlásához szükséges engedély. Ilyenkor a társaság engedély nélkül megalapítható, a cégbíróság a cégnyilvántartásba a társaságot és az érintett tevékenységi kört bejegyzi, az üzletszerű gazdasági tevékenységét megtudja kezdeni a vállalkozás. Azonban a hatósági engedélyhez kötött tevékenységeit csak a működési engedély birtokában szabad megkezdenie. Ha megvan az engedély, akkor a cégbíróságnak ezt be kell nyújtani. Az engedély számát és érvényességi idejét a cégjegyzékbe be kell jegyezni. Működési engedély szükséges például szakértői működéshez, üzletben kereskedelmi tevékenység folytatásához, állatmenhely és állatpanzió működtetéséhez stb. Tevékenységi kör gyakorlásához szükséges engedélyt törvény, kormányrendelet és miniszteri rendelet írhat elő.

3. Képesítéshez kötött tevékenységek

A hatósági engedélyhez kötött tevékenységektől meg kell különböztetni a képesítési követelményekhez kötött tevékenységeket. Az ilyen megkötéssel végezhető tevékenységnél szakmai ismeretek szükségeltetnek. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági társaság valamelyik tagja, munkavállalója rendelkezik az adott képesítéssel. A tevékenység abban az esetben is végezhető, ha a társaság tagja vagy alkalmazottja ugyan nem rendelkezik a szükséges szakmai végzettséggel, de a társaság javára egy harmadik személy megbízási jogviszony keretében elvégzi. Például egészségügyi tevékenységet egészségügyi szakképesítéssel vagy egészségügyi szakképesítés nélkül megszerezhető felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező és a működési nyilvántartásba bejegyzett személy végezhet. Képesítési követelményeket bármilyen jogszabály előírhat, kivéve az önkormányzati rendeletet.

4. Formához kötött tevékenységek

A társas vállalkozások esetében érvényesülő formakényszeren belül még további szűkítése lehet a választható gazdasági formának. Ugyanis egyes gazdasági tevékenységek csak meghatározott társasági formában végezhetőek. Banki, pénzintézeti tevékenységet, biztosítási, közraktári tevékenységet és a koncesszióköteles tevékenységek egy részét csak részvénytársasági formában lehet folytatni. Szabadalmi ügyvivő tevékenységet korlátolt felelősségű társaság formában, míg gyógyszerészi, gyógyszertári tevékenységet betéti társaság formában lehet végezni…

5. Bejelentéshez kötött tevékenységek

Egyes tevékenységek megkezdését a vállalkozásnak kötelessége bejelenteni a gazdasági társaság székhelye szerinti illetékes közigazgatási szervhez. Például a játékautomaták üzemeltetése, vagy időszaki lap kiadása ilyen bejelentéshez kötött tevékenység.

6. Nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységek

Ebben az esetben a gazdasági társaság addig nem kezdheti meg a tevékenységét, amíg az adott jegyzékben nem szerepel. Ebbe a kategóriába tartozik például az utazásszervezés, csomagküldő, ingatlanközvetítő vagy tolmácsolási tevékenység, stb.

“Semmilyen szél sem kedvező annak,
 aki nem tudja, milyen kikötőbe tart.” (Seneca)

Milyen a helyesen megfogalmazott cél:

 _________

A világosan megfogalmazott célok a bizonytalan jövőt kezelhetővé, megszelídíthetővé teszik. Ideális esetben a cél önmagát beteljesítő vízióvá válhat!

Egy vállalkozókat, kezdő vállalkozókat, diákokat oktató egyetemi előadásról olvastam, ahol az előadó megkérte a hallgatóságot, hogy „emelje fel a kezét, aki tudja a céljait”, a hallgatóság felének a keze a magasba emelkedett. A következő felszólítás így hangzott: „most emelje fel mindkét kezét az, akinek írott céljai vannak!”, bármenyire meglepő, egyetlen kéz sem emelkedett a magasba!

Érdemes elgondolkozni azon, hogy vajon mennyire szeretnénk az elképzelésünket meg is valósítani! Máskülönben tudatosítsuk magunkban, hogy bizony én is csak az ábrándozók széles táborába tartozom, ahol a sikeres vállalkozás gondolata(i) egy metaforával élve: soha nincsenek a realitás mérlegébe behelyezve. Nincs kijelölve az az út, ami a gondolattól lépésről lépésre elvezet a megvalósulásig.

Ennél már csak az a rosszabb, amikor a gondolat megszületését, illetve a lehetőség felismerését, követi úgy a megvalósítás, hogy a célunk, és a hozzá vezető (üzleti)terv a: „Mert bizony nekem sikerülni fog!”.

Sajnos azonban, ha nincs átgondolva, lerögzítve, leírva, hogy az adott célhoz hogy lehet eljutni, akkor valami biztos sikerülni fog, vagy nem, talán VALAHOGY! … Pedig van ilyen, bármennyire is abszurdnak hangzik!

Példaképp említhetem, a panel aljában nyíló zöldségest, aki fittyet hány arra, hogy Ő a negyedik két éven belül, ugyanazon a helyen (sajnos száz méterre a másik zöldséges), megközelítőleg ugyanazon termékekkel (mivel komoly újításra nagyon nincs lehetőség, vagy nem biztos, hogy lenne rá kereslet, tehát marad a krumpli, hagyma, retek…), ugyan annyiért (hiába szebb a mosolyunk, a magyar vásárló árérzékeny), próbálja kitermelni a megélhetésre elegendő profitot (tisztelet a sok kivételnek).

Rövidre fogva sikerre vinni az ötletünket (első nekifutásra) annyi, mint célokat elérni, azonban ezt csak ismert célok esetében lehet megtenni!

Eredeti alapítás

Gazdasági társaságok esetében beszélhetünk először is eredeti alapításról. Eredeti alapítás történhet önkéntes elhatározás alapján, egyoldalú jognyilatkozattal alapító okirat elfogadásával. Ebben az esetben egyszemélyes gazdasági társaság jön létre. Ez kft. vagy rt. lehet csak. Többoldalú jognyilatkozatról beszélünk, ha legalább két fő gazdasági társaság létrehozására irányuló, kölcsönös, egybehangzó akaratnyilatkozatot tesz. Ebben az esetben társasági szerződésről, részvénytársaság esetében pedig alapító okiratról, vagy alapszabályról beszélünk.

Gazdasági társaságok származtatott alapítása

A származtatott alapításnál mindig van jogi előzménye a gazdasági társaságnak. Ez történhet cégforma váltással történő átalakulásként. Ilyenkor a gazdasági társaság csak formát vált, de továbbra is egy társaság marad. Például a korlátolt felelősségű társaság részvénytársasággá alakul át. Ez az átalakulás jellemző alapesete.
Cégszám változással történő átalakulásról akkor van szó, ha a folyamat érinti a gazdasági társaságok számát is. Ez az átalakulás speciális esete, végeredmény egy vagy két létrejövő jogutód. Így beszélhetünk egyesülésről (beolvadás, összeolvadás), illetve szétválásról (különválás, kiválás).

1. Beolvadás

Ebben az esetben van beolvadó egy vagy több gazdasági társaság és egy másik, úgynevezett átvevő gazdasági társaság, amelynek a beolvadó a részévé válik. Az átvevő gazdasági társaságra, mint jogutódra átszáll a beolvadó gazdasági társaság egész vagyona. A beolvadó megszűnik, az átvevő gazdasági társaság változatlan formában működik tovább. Ebben a formában nem beszélhetünk új vállalkozás, azaz új gazdasági társaság létrejöttéről.

2. Összeolvadás

Az összeolvadásnál az érintett gazdasági társaságok megszűnnek és vagyonuk egészben az újonnan létrejövő jogutód gazdasági társaságra száll át. Azonban, ha az összeolvadó gazdasági társaságok azonos formájúak voltak, akkor a lehetséges jogi formákon belül bármilyen formájú gazdasági társaság létrejöhet. Abban az esetben viszont, ha különböző formájúak voltak, akkor összeolvadás révén létrejövő gazdasági társaság csak valamelyik összeolvadó társaság formáját veheti fel.

3. Különválás

Különválásnál az eredeti gazdasági társaság megszűnik és vagyona az így létrejövő jogutódokra száll át. A jogutódként létrejövő gazdasági társaságok vagyona nem feltétlen egyenlő mértékű, ez a vagyon átszállásának mértékétől függ. Különválásnál a törvény nem korlátozza, hogy a jogutód milyen társasági formával jöhet létre, ebből következően bármilyen cégformát választhat.

4. Kiválás

Kiválásról akkor beszélünk, ha egy gazdasági társaságból (anyatársaság) a tagok egy része kiválik, és a kapott vagyon felhasználásából új gazdasági társaságot hoznak létre. Tevékenységüket választásuk szerint bármilyen formájú gazdasági társaságban folytathatják.

Európai Uniós állampolgárként, az Unió más tagállamaiban is szabadon vállalkozhatunk. Viszont a közösségi joganyagban a kis- és középvállalkozások szabályozásáról szinte semmit sem találni. Ennek oka, hogy a különböző vállalkozási formák alapítását minden Uniós tagállam maga szabályozza, mivel a cégek népgazdasági súlya, hagyományai, a velük kapcsolatos feladatok országról országra változnak, éppen ezért jelentős különbségek lehetnek.

Azonban ez még sem azt jelenti, hogy az Európai Unió nem foglalkozik a kis- és középvállalkozásokkal (kkv.). Ennek két oka is van:

Az egyik, hogy ez a szektor foglalkoztatja Európában a munkavállalók kétharmadát, és ők végzik el a teljes üzleti forgalom hatvan százalékát. Megállapítható tehát, hogy a kis- és középvállalkozások valójában az Unió gazdasági növekedésének a motorjai.

A másik fontos tényező, hogy a vállalkozások a saját tagállami piacaikról kilépnek és így egyre több vállalkozás termel, illetve szolgáltat az uniós piacra. Ezért az EU az egyenlő versenyfeltételeket úgynevezett „puha jogszabályokkal”, a tagországoknak tett ajánlások, a nemzeti vállalkozásfejlesztési politikák összehangolása által, rásegítő szerepet tölt be a meghatározó szabályok kialakításában.

Az Unió tagországaiban a magyar vállalkozók is minden különösebb nehézség nélkül alapíthatnak vállalkozást. A cégalapítás az adott tagország jogi szabályozása szerint történhet.

Abban az esetben, ha például valaki magyar vállalkozóként Ausztriában ruhaüzletet akar nyitni, akkor azt a helyi adminisztrációs szabályok elintézésével minden további nélkül megteheti. Ugyanis a magyar vállalkozóra ugyanazok a szabályok vonatkoznának, mintha annak az államnak lenne az állampolgára.

A vállalkozási joggal a tartózkodási engedély is együtt jár, ennek időtartalma viszont országonként változó.
A vállalkozó abban az országban adózik, ahol a cége jövedelmet termel. Közvetlen Uniós adó nincs. Csak a közvetett adókat, az általános forgalmi adót, és a jövedéki adókat hangolják össze Uniós szinten, a személyi jövedelemadóról és a vállalatokat terhelő adókról a tagországok maguk döntenek. Így azoknak mértéke jelentősen eltérő lehet. Ezt is figyelembe kell vennie egy vállalkozásnak, ha az Európai Unió más tagországaiban is meg szeretné vetni a lábát.