Korábbi bejegyzés már szólt arról, hogy milyen tevékenységeket folytathat gazdasági társaság. Egyrészt vannak a minden korlátozás nélkül szabadon gyakorolható tevékenységek, másrészt a tilos tevékenységek, harmadrészt a:

feltételhez kötött tevékenységek

Ebbe a csoportba azok a tevékenységek tartoznak, amit csak akkor folytathat a gazdasági társaság, ha bizonyos feltételeknek meg tud felelni. Az ilyen megkötéses tevékenységeket hat csoportba lehet sorolni:

1. Koncesszióköteles tevékenységek

A koncesszió latin eredetű kifejezés felhatalmazást, engedélyt, kedvezményt jelent, ezáltal a koncesszióra jogosult gazdasági társaság részleges vagy teljes piaci monopóliumhoz jut. Ennek részletes szabályait az 1991. évi XVI. törvény tartalmazza.

A koncessziós szerződés a kizárólagos állami, önkormányzati vagy önkormányzati társulási tulajdonhoz, vagy a kizárólagos állami, vagy önkormányzati hatáskörbe utalt tevékenységek gyakorlásához kapcsolódik. Az állam vagy az önkormányzat a koncesszió keretében az előbb említett dolgok birtoklásának, használatának, hasznai szedésének jogát, illetve a tevékenység gyakorlásának jogát engedi át a koncessziós pályázat nyertesének. A pályázat nyertese tehát az adott dolog használatára, birtoklására, hasznainak szedésére jogosult. A koncessziós szerződés határozott időre köthető, melynek leghosszabb ideje harmincöt év. Aki a pályázatot megnyeri, annak a szerződés aláírásától számított 90 napon belül, belföldi székhelyű, saját részvétellel működő gazdasági társaságot kell alapítania.

Koncessziós szerződés tárgya lehet az országos közutak, közforgalmú vasúti pályák vagy közforgalmú vasúti személyszállítás, nemzetközi kereskedelmi repülőterek, csővezetékes termékszállítás és tárolás, hasadó- és sugárzó anyagok előállítása és értékesítése, postai alapszolgáltatás, valamint szerencsejáték szervezése és működtetése, stb.

2. Hatósági engedélyhez kötött tevékenységek

Alapítási engedély akkor szükséges, ha a törvény a gazdasági társaság alapítását hatósági engedélyhez köti. Az alapítási engedély hiányában a társaság nem jöhet létre, tehát az alapítónak már a gazdasági társaság megalapítása előtt be kell szereznie az engedélyeket. Az engedélyt a cégbejegyzési kérelemhez mellékelni kell, ennek elmulasztása esetén a cégbíróság a kérelmet hiánypótlási eljárás nélkül elutasítja. Alapítási engedély hiányában nem jegyzik be a cégnyilvántartásba például a hitelintézeti és pénzügyi vállalkozást, vagy temetkezési szolgáltatás végzésére létrehozandó gazdasági társaságot. Az alapítási engedély megszerzése nem kerülhető meg úgy, hogy a cégnyilvántartásban lévő gazdasági társaság változásbejegyzési eljárás keretében olyan tevékenység bejegyzését kérje, amely tevékenységnél a törvény a cégalapítást hatósági engedélyhez köti. Alapítási engedélyt csak törvény írhat elő.

Az alapítási engedélytől eltérő a tevékenység gyakorlásához szükséges engedély. Ilyenkor a társaság engedély nélkül megalapítható, a cégbíróság a cégnyilvántartásba a társaságot és az érintett tevékenységi kört bejegyzi, az üzletszerű gazdasági tevékenységét megtudja kezdeni a vállalkozás. Azonban a hatósági engedélyhez kötött tevékenységeit csak a működési engedély birtokában szabad megkezdenie. Ha megvan az engedély, akkor a cégbíróságnak ezt be kell nyújtani. Az engedély számát és érvényességi idejét a cégjegyzékbe be kell jegyezni. Működési engedély szükséges például szakértői működéshez, üzletben kereskedelmi tevékenység folytatásához, állatmenhely és állatpanzió működtetéséhez stb. Tevékenységi kör gyakorlásához szükséges engedélyt törvény, kormányrendelet és miniszteri rendelet írhat elő.

3. Képesítéshez kötött tevékenységek

A hatósági engedélyhez kötött tevékenységektől meg kell különböztetni a képesítési követelményekhez kötött tevékenységeket. Az ilyen megkötéssel végezhető tevékenységnél szakmai ismeretek szükségeltetnek. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági társaság valamelyik tagja, munkavállalója rendelkezik az adott képesítéssel. A tevékenység abban az esetben is végezhető, ha a társaság tagja vagy alkalmazottja ugyan nem rendelkezik a szükséges szakmai végzettséggel, de a társaság javára egy harmadik személy megbízási jogviszony keretében elvégzi. Például egészségügyi tevékenységet egészségügyi szakképesítéssel vagy egészségügyi szakképesítés nélkül megszerezhető felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező és a működési nyilvántartásba bejegyzett személy végezhet. Képesítési követelményeket bármilyen jogszabály előírhat, kivéve az önkormányzati rendeletet.

4. Formához kötött tevékenységek

A társas vállalkozások esetében érvényesülő formakényszeren belül még további szűkítése lehet a választható gazdasági formának. Ugyanis egyes gazdasági tevékenységek csak meghatározott társasági formában végezhetőek. Banki, pénzintézeti tevékenységet, biztosítási, közraktári tevékenységet és a koncesszióköteles tevékenységek egy részét csak részvénytársasági formában lehet folytatni. Szabadalmi ügyvivő tevékenységet korlátolt felelősségű társaság formában, míg gyógyszerészi, gyógyszertári tevékenységet betéti társaság formában lehet végezni…

5. Bejelentéshez kötött tevékenységek

Egyes tevékenységek megkezdését a vállalkozásnak kötelessége bejelenteni a gazdasági társaság székhelye szerinti illetékes közigazgatási szervhez. Például a játékautomaták üzemeltetése, vagy időszaki lap kiadása ilyen bejelentéshez kötött tevékenység.

6. Nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységek

Ebben az esetben a gazdasági társaság addig nem kezdheti meg a tevékenységét, amíg az adott jegyzékben nem szerepel. Ebbe a kategóriába tartozik például az utazásszervezés, csomagküldő, ingatlanközvetítő vagy tolmácsolási tevékenység, stb.