Felmerülhet az a kissé abszurd elméleti kérdés, hogy egyáltalán miért jöttek létre szabályok a vállalkozás alapításával kapcsolatosan? Hiszen, általánosságban véve egy vállalkozás elkezdésének számtalan pozitív hatása van. Az újonnan születő cégek egy részének esetében például ilyen pozitív hatás lehet a teljesen új termék vagy szolgáltatás megjelenése, esetlegesen az új technológiai eljárások alkalmazása. Lehetne még említeni az új vállalkozások munkahely teremtő képességét, vagy azt az innovációs potenciált, amivel ezek a vállalkozások rendelkeznek …stb. Viszont a hatóságok a túlságosan körültekintő szabályozások által adminisztratív akadályt képeznek, és ezáltal belépési korlátot, így negatív hatást gyakorolnak a vállalkozásalapításra.
A vállalkozásalapítás szabályozásával kapcsolatosan három elmélet létezik (és persze lehet, hogy több is :)
1. A szabályozás igénye a piacon már bennlévő vállalkozásoktól érkezi, és elsősorban az ő érdekeiket szolgálja. A magasabb belépési korlátok felállításával, és a szigorú szabályozás felalításával a már a piacon lévő vállalkozások monopolhelyzetét erősítik meg, és nem a közérdek érdekeit képviselik. (Stigler: A közösségi választások elmélete )
2. A szabályozás a bürokraták és politikusok érdeke, azért hoznak létre törvényeket és szabályokat, hogy a visszautasítás erejével fenyegetve vesztegetési pénzek kifizetésére kényszerítsék az engedélyek megszerzőit. Így a korrupció által eltorzított politika miatt nem lehet hatékony a szabályozás. (Tollbooth: Díjkifizetési hely elmélet )
3. A szabálytalanul hagyott piacokon egymást érik a piaci hibák, a monopóliumok kialakulása, környezet szennyezés, esetlegesen a vállalkozásoknak a társadalomra gyakorolt negatív hatásai (pl: dohánygyár)… stb. A hatóságoknak a társadalmi hatékonyság érdekében védenie kell a közérdeket. A vállalkozások alapítása tekintetében ez azt jelenti, hogy a kormányzat a potenciálisan piacra lépőket megszűri, így biztosítva azt, hogy a fogyasztók a megfelelő minőségű termékekhez és szolgáltatásokhoz jussanak hozzá a megfelelő kínálótól. Az ilyen típusú szabályozás csökkenti a piaci hibák kialakulásának lehetőségét, és a hivatalos elismerés pedig biztosítja a szükséges köztiszteletet, tekintélyt az új vállalkozás számára. Így valósul meg, hogy a növekvő szabályozás növeli a társadalmi hatékonyságot. (Pigou: A szabályozás mint közösségi érdek elmélete )
Érdekes eredménnyel záródtak a három elmélet szempontjából végzett kutatások, mivel inkább a közösségi választások és a díjkifizetési hely elméletek állításait támasztják alá: a szigorúbb vállalkozásalapítás szabályozás sehol sem vezetett kevesebb környezeti szennyezéshez, vagy magasabb minőségű termeléshez.
Általánosságban elmondható, hogy a vállalkozásalapítás, és az alapítások számának növekedése előtt álló legnagyobb akadályok a tőkehiány, a kormányzati politika (szabályozás ill. annak kiszámíthatatlansága, adózás, támogatás ..stb) és a kulturális tényezők.
kommentek