Magyarországon a vállalkozások kialakulását három szakaszra lehet bontani: az első szakaszban 1982 és 1990 között kialakultak a társas magánvállalkozások, a második szakaszban 1990 és 2000 között létrejött a magángazdaság, 2000-től a harmadik szakaszban a vállalkozói társadalom kialakulása vette kezdetét. (Ennek a fejezetnek a feldolgozásánál erősen támaszkodtam Vecsényi János könyvére)
A magánvállalkozások kialakulása
A nyolcvanas évek a társulási lehetőségek szempontjából egy fontos és újszerű jogszabállyal köszöntött be. Az 1981. évi 15. tvr. és a 28/1981. (IX. 19.) MT sz. rendelet megjelenésével létrejöttek az alapok a magánvállalkozások létrejöttéhez. Bár számtalan korlátozás nehezítette az állami és szövetkezeti vállalatok mellett létrejövő kezdeti kisvállalkozásokat, a vállalkozási szellem mégis felszabadult. Az 1982 és 1985 között létrejött új szervezetek száma elérte a 30 ezret.
Létrejöttek a jogi személyiséget nélkülöző és a tagok korlátlan felelősségére épülő gazdasági munkaközösségek (gmk). Célja a magánszemélyek fogyasztási és egyéb szolgáltatási szükségleteinek a kielégítése, illetve kisüzemi termelés és a gazdálkodó szervezetek tevékenységét kiegészítő szolgáltatások végzése, szervezése és elősegítése. Társasági szerződéssel hozták létre a gmk.-kat. Ennek érvényességéhez a helyileg illetékes szakigazgatási szerv jóváhagyása volt szükséges, ezután vették nyilvántartásba. Amennyiben a gazdasági munkaközösséget ugyanazon gazdálkodó szerv, vállalat dolgozói alapították, akkor vállalati gazdasági munkaközösségről (vgmk) van szó. Ebben a formában az anyavállalat támogatta a munkaközösséget, mert a tagoknak átengedte az eszközeit, illetve a munkavégzéshez helyiséget biztosított. A vgmk. tagjai csak az általuk teljesített vagyoni hozzájárulással és a munkaközösségben szerzett jövedelmükkel feleltek, a munkaközösség ezt meghaladó kötelezettségeiért a vállalat viselte a felelősséget. Így a vállalkozók olyan vállalati gazdasági munkaközösségben dolgoztak, ahol a termékek vagy a szolgáltatások piacát az anyavállalat adta. A vállalkozások másik fele azonban felismerte és kihasználta az adott korra jellemző óriási hiányt a szolgáltatások és fogyasztási cikkek piacán. Ez a korszak lehetőséget adott, hogy sokszor a vállalkozások saját kudarcaikon, sikereiken keresztül megtanulják a piaci gondolkodás, a vállalkozás menedzsment, marketing alapjait.
Az árunak és a versenynek a hiánya volt az ösztönző a vállalkozások létrehozásához. A nagy állami vállalatok nehézkesen alkalmazkodtak a kisvállalkozások által keletkező versenyhez és a piaci igényekhez. A fejletlen szolgáltatási ágazat kompenzálására létrejöttek az új éttermek, szervizek, tanácsadó-szolgálatok, fejvadászcégek és sok más új szolgáltató. Ekkor még nem nagyon voltak jelen a magyar gazdaságban a nagy multinacionális cégek, így nem jelent meg a tömeges áru és szolgáltatás kínálatuk.
Az évtized végére több százezer egyéni vállalkozás és több tízezer társas vállalkozás jött létre. A nagy számban létrejött vállalkozások túlnyomó többsége több éven keresztül sikeresen működött. A siker teljesen általános volt, a kudarc számított kivételnek.
kommentek