"A jogi személy a klasszikus jogelméleti tanok szerint a mögötte álló tagoktól vagy vagyonmozgástól elkülönülő ügyintéző és képviselő szervvel, valamint saját vagyonnal rendelkező olyan szervezet; amelyet az arra jogosított szerv a működési céljának megfelelő jogalanynak ismer el. A jogi személyek jogképességének köre az emberhez hasonlóan abszolút. Ez azt jelenti, hogy a jogi személyeket is megilletik mindazok a jogok és kötelezettségek, mint a természetes személyeket, kivéve nyilvánvalóan amelyek jellegüknél fogva az emberhez köthetőek (pl. végrendelet).”
Dr. Károlyi Géza, Dr. Prugberger Tamás: Gazdasági magánjog.
A jogi személyiség tehát, mint jogalanyiság (képviseleti jogosultságon keresztül) a jogok szerzését és kötelezettségek vállalását, vagyonnal való rendelkezési jogot, perképességet egyaránt magában foglalja. A jogi személyiség minden esetben olyan vagyontömeg, amely függetlenné válva az alapítótól önálló életre kell. A jogi személy létrejöttére mindig állami elismerés szükséges, ennek jogi eszköze a nyilvántartásba vétel. Cégek esetében például nyilvántartást végző szerv a cégbíróság. A jogi személy a jogviszonyok létesítése során saját neve alatt lép gazdasági viszonyokba.
Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok
Jelenleg ebben a formában két gazdasági társaság, a betéti társaság és a közkereseti társaság hozható létre. Szakértők véleménye szerint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok elkülönítése a jogi személyektől nem indokolt, az állítást azzal lehet alátámasztani, hogy a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok is abszolút jogképességgel rendelkeznek. A formaspecifikus jellemzőkön kívül nem lehet olyan különbséget tenni, ami a jogi személyeknek biztosított jogokból a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokat kizárná. Ebből kifolyólag külön jogalanyként való tárgyalásuk ma már csak jogdogmatikai szempontból jelent megkülönböztetést.
kommentek