Vállalkozás-blog

A gazdasági társaságokat szabályozó főbb jogszabályok:

1. Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló, többször módosított 1959. évi IV. törvénynek (Ptk.) azon a rendelkezései, amelyek a gazdasági társaságokra vonatkoznak,

2.  a gazdasági társaságokról szóló, 2006. évi IV. törvény (Gt.),

3. valamint 2006. évi V. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról. (Ctv.)

A gazdasági társaságok alapvetően polgári jogi jellegű személyi és vagyoni társulások. Ebből kifolyólag a Polgári Törvénykönyv általános szabályai közül több is vonatkozik a társasági jogviszonyokra. Azonban a Polgári Törvénykönyv szabályait csak akkor kell, illetve lehet alkalmazni, amikor a gazdasági társaságokról szóló törvényben az adott kérdésre nem találunk rendelkezést. Tehát elmondható, hogy a Ptk. a Gt. mögöttes joga.

A Gt. nagyon szigorú kötelező előírásokat tartalmaz mind formai, mind tartalmi szempontból. Ez igaz a gazdasági társaságok alapítására is, mert csak a Gt.-ben szabályozott módon és formában lehet ilyen társaságot alapítani. Másrészről a tagok illetve a részvényesek a Gt. előírásaitól, csak ott és annyiban térhetnek el, ahol ezt a törvény kifejezetten megengedi.

Viszont nem minősül a törvénytől való eltérésnek, ha olyan rendelkezést vesznek be a társasági szerződésbe (alapszabályba, alapító okiratba) amelyről a Gt. nem szól, és a rendelkezés nem áll ellentétben a társasági jog általános szabályaival. Így az erre jogosultak a létesítő okirat tartalmát a gazdasági társaságokról szóló törvény és az egyéb jogszabályok keretei között szabadon állapíthatják meg.

Főszabályként megállapítható, hogy minden jogképes személy, a polgári jog minden alanya alapíthat gazdasági társaságot, vagy már működő társaságba tagként beléphet és tagsági részesedést (részvényt) szerezhet.

Tehát a részvételre jogosultak köre kiterjed mind belföldi, mind külföldi természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra.
A külföldi személyekkel szemben semmilyen hátrányos megkülönböztetés nem érvényesül. A külföldiek magyarországi befektetései teljes védelmet élveznek. Erről rendelkezik a külföldiek magyarországi befektetéséről szóló 1988. évi XXIV. törvény.

A gazdasági társaságként működő vállalkozáshoz való csatlakozásnak azonban lehetnek korlátai, tehát a társulási szabadság nem korlátlan. A jogszabályokban vannak olyan rendelkezések, amelyek a vállalkozni, vállalkozáshoz társulni jogosultak körébe tartozókat különféle szempontok miatt (például ilyen lehet a felelősség halmozásának elkerülése) a társulás szándékában korlátozzák, a főszabálytól való eltérést a közérdek és a hitelezők érdekének védelme teszi szükségessé.

Ilyen személyi és alanyi korlát többféle lehet:

1. Kiskorú személy vagyoni felelősségét a polgári jog korlátozza, ezért nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja, azaz nem lehet kkt. tagja, vagy bt. beltagja, azonban a többi társasági forma előtte is nyitva áll.

2. Egy természetes személy egyszerre csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlanul felelős tag.

3. Kft.-t és rt.-t egyetlen természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli társaság is alapíthat (egyszemélyes társaságok), a többi társasági forma alapításához azonban legalább két tag szükséges.

Mindenek előtt sikerekben és eredményekben gazdag Új Esztendőt kívánok minden kedves látogatónak, és olvasónak! Gondolkoztam, hogy milyen bejegyzéssel kezdjem az új évet, és talán egy 2008-as aktualitás lenne a legalkalmasabb.

Tehát egy 2008-as változás, hogy a mai naptól a gazdasági szervezeteknek és a magánszemélyeknek csak a TEÁOR'08 (Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere), illetve a szakmakód'08 alapján van lehetőségük az általuk folytatott, (vagy folytatni kívánt) tevékenységet bejegyeztetni.

Az új besorolás részletesebben határozza meg a nyilvántartásban szereplő vállalkozások tevékenységét.
A már működő cégeknek, és egyéni vállalkozóknak 2008. június 30.-ig kell az új besorolás szerinti változásukat bejelenteni a cégbíróságon, de csak abban az estben, ha ezt az adóhatóság nem tudta úgynevezett fordítókulcs használatával automatikusan megtenni.

Az új rendszer bevezetését egy EU rendelet alapján kötelező a tagállamoknak realizálni, ennek célja az Európai Unión belüli egységes osztályozás bevezetése, ezenkívül a világban végbement technikai fejlődés is indokolja az új besorolást.

Szakmakód jegyzék 2008 (PDF formátumban):
Struktúra
Fordítókulcs

Gazdasági társaság csak a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben szabályozott formában alapítható. A társasági jogban szerződéses formakényszer van. A törvény meghatározza azt a négy társasági formát, amelyben gazdasági társaság alapítható.

Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság lehet:

1. közkereseti társaság (kkt.)
2. betéti társaság (bt.).

Jogi személyiségű gazdasági társaság is alapítható, ilyen: a

3. korlátolt felelősségű társaság (kft.)
4. részvénytársaság (rt.).

A felsorolttól eltérő formában nem lehet gazdasági társaságot létrehozni.

Amikor az 1997. évi CXLIV. törvény volt hatályos, a négy felsorolt gazdasági társaságon kívül még lehetőség volt az úgynevezett közös vállalat alapítására. Azonban ezzel a lehetőséggel 1992 követően senki nem élt, új közös vállalat nem alakult, így a Gt. már a közös vállalat alapítását nem teszi lehetővé. Azon közös vállalatok, amelyek már be vannak jegyezve korlátlan ideig működhetnek.

A gazdasági társaság alatt főszabályként olyan társulást, szervezeti összekapcsolódást értünk, amelynek tartalmi ismérve az, hogy üzletszerű gazdasági tevékenységre irányul a működése, természetesen a törvényben meghatározott formában és módon.

Ez azt jelenti, hogy a gazdasági társaságoknak általánosságban elsődleges célja a gazdasági kockázatvállalás mellett nyereség elérése. Ez a gyakorlatban úgy nyilvánul meg, hogy a tagok nyereség, vagyonszerzés céljából, rendszeresen (sokszor személyesen is) közreműködnek.

A résztvevők részéről ez egyfajta szervezettséget, tervezettséget igényel. Minden tag, ha nem is egyenlő mértékben, de közreműködik a gazdasági társaság életében, cél a szervezet piaci pozícióját erősítő tudatos magatartással profit elérése.

Természetesen a törvény megengedi az úgynevezett nonprofit gazdasági társaság alapítását is. Ilyenkor a társaság nem nyereségszerzésre törekszik. Célja a társadalom valamely közös szükségletének kielégítése (pl. Magyar Televízió Rt.), de az ebből származó nyereséget a tagok nem osztják fel, hanem a társaság vagyonát gyarapítja.

Ennek ellenére a gazdasági társaságnak változatlanul az a fő ismérve, hogy a tagok közös érdekében üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat.

Amikor indulsz, számolnod kell a bukással és azzal, hogy tanulva belőle újra kell kezdened, és megint, addig míg be nem indul életed sikeres vállalkozása, vagy vállalkozásai.

Nem lehet elkerülni a hibákat, ha valaki arra vár, hogy a tökéletes vállalkozást hozza létre, és csak módosítgatja az elképzelést valószínű, hogy sosem lesz belőle igazi vállalkozó. Nem lehet vállalkozóvá válni, ha nem indítjuk el a vállalkozást, ha elindítod nagyobb az esélyed a kudarcra, mint a sikerre.  Viszont a kudarc arra való, hogy a vállalkozó tanuljon belőle.  Kevesen vannak, akik úgy tanultak meg biztonságosan biciklizni, hogy előtte nem estek el, egyszer vagy inkább többször.

Az alkalmazott feladata, hogy ne kövessen el hibákat, viszont a vállalkozónál ez egész másképp van, a lényeg az, hogy előnyt kovácsoljon a hibákból.  Ugyanis a vállalkozások egy része járatlan ösvényeken indul el, és itt nagyobb az esélye a hibának. Viszont a kísérletezés lényege ebben rejlik: „vajon működik-e?” 

Persze ez nem azt jelenti, hogy fejjel kell a falnak rohanni!  Törekedni kell arra, hogy a kudarcot elkerülje az ember, és a kockázatot amennyire rajta áll minimalizálni. Azonban a sikertelenségtől való félelem ne tartson vissza, hisz a későbbi sikerednek ezekben az időszakokban megszerzett tapasztalat lehet az alapja. Ezért talán az egyik járható út, ha úgy kezdesz bele dolgokba, hogy mellette megtartod az állásod, és persze ne tedd tönkre az életed meggondolatlan hitellel, vagy bármi esztelen döntéssel.

Az egyéni vállalkozás különös formája az egyéni cég. Úgy jön létre, hogy az egyéni vállalkozó a székhelye szerint illetékes cégbíróságtól kéri a cégjegyzékbe való bejegyzését egyéni cégként. Az egyéni cég nem jogi személy, semmilyen módon nem különbözik az egyéni vállalkozástól. A bejegyzés előnye abban rejlik, hogy a cégjegyzék közhitelesen tanúsítja az egyéni cég bejegyzett adatait, valamint hogy a bejegyzett cégnév cégoltalom alatt áll. A bejegyzés nem változtatja meg jogi státusának jellemzőit, különösen nem tartozásaiért fennálló felelősségét. Az egyéni cégnek megvan a lehetősége, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá vagy egyszemélyes részvénytársasággá alakulhasson át