Vállalkozás-blog

A törvény előírja, hogy az egyéni vállalkozó nyílt árusítású üzletét, termelő, szolgáltató egységét cégtáblával köteles megjelölni. A cégtáblán az egyéni vállalkozó nevét, székhelyét és az ott folytatott alapvető tevékenységét kell megjelölni. A cég­táblának megfelelő tájékoztatást kell ugyanis nyújtania a vásárlónak, megren­delőnek, ellenőrző hatóságnak. Nem kell azonban cégtáblát elhelyezni olyan telephelyen, ahol esetleg csak ügyintézés folyik.

Ha a fentieket figyelembe vesszük, akkor az alábbi cégtábla még hagy némi kívánni valót maga után:                                        

A vállalkozás blog kifejezetten a vállalkozás alapításával kapcsolatos témákkal foglalkozik. Nem célom tapasztalt, dörzsölt vállalkozókat a profitszerzés fortélyaira tanítani, mivelhogy Ők valószínű jobban értenek hozzá.

Többféle blogbejegyzéseket tervezek. Egyrészt a kevésbé izgalmas, és cseppet sem szórakoztató vállalkozásalapítási szabályokat szeretném feldolgozni, elsősorban a jogi oldalról (ebben nagy segítség, hogy a diplomamunkámat ebből írtam). Ezeket úgy tudod megtekinteni, hogy a tanulmány, vagy egyéb téma címkéjére kattintasz. A bejegyzések számozása a jobb követhetőséget hivatott szolgálni. Remélem hasznos lesz sokak számára.

Ezenkívül tervbe vannak még, ahogy az időm engedi, könnyedebb témák is, ötletek, talán fortélyok, és ami még kikívánkozik belőlem… vagy belőled. Ha van ezen a területen tapasztalatod, vagy bármi vállalkozásalapítással kapcsolatos érdemi információ, érdekes történet, esetleg ötlet …stb. írj nekem és berakom a neveddel külön bejegyzésbe, vagy csak írd le ide, vagy oda…

 
Péter
E-mail: vallalkozas.blog@gmail.com

Az egyéni vállalkozásról szóló törvény a személyes munkavégzési kötele­zettség helyett személyes közreműködést ír elő. Ezt tágan kell értelmezni, a konkrét szakmai munkától a vállalkozás szervezéséig, irányításáig bezárólag.

Az egyéni vállalkozó foglalkoztathat alkalmazottat, bedolgozót, segítő csa­ládtagot, és középfokú szakoktatási intézményben tanulót. A segítő családtag megkülönböztetés a társada­lombiztosítási járulék fizetése szempontjából indokolt, az adózás szempontjá­ból alkalmazottnak minősül. Az egyéni vállalkozás nagyságát a törvény nem korlátozza, így létszámkor­látot sem tartalmaz.

Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytat­hat, ha a jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel, vagy alkalmazottai, illetve segítő családtagjai(1) között van olyan személy, aki az előírt képesítéssel rendelkezik. Amennyiben ezek között nincs olyan személy, aki az előírt képesítéssel rendelkezik, akkor képesítéshez kötött tevékenységet nem folytathat.

A képesítési követelmények meglétét a vállalkozói igazolvány kiadása so­rán az illetékes hatóság nem vizsgálja, a vállalkozó a felelős annak betartásá­ért. Több telephely esetén a képesítési követelményeket valamennyi telephe­lyen érvényesíteni kell. Azonban, ha ellenőrzés során kiderül, hogy a képesítési követelményeket nem tartják be, az illetékes önkormányzat a vállalkozói igazolványt visszavonja, több telephely esetén pedig az érintett telephelyeken betiltják a tevékenységet.

A képesítési követelményeket a jogszabályok határozzák meg. Ugyanazok a képesítési előírások vonatkoznak az állami vállalatokra, gazdasági társasá­gokra és egyéni vállalkozókra. Például meleg- vagy hidegkonyhás ételek elő­állításához szakács szakmunkás-bizonyítvány kell, de egy I. osztályú vendéglőhely vagy áruház irányítója csak szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettségű személy lehet, stb.

A vállalkozói igazolványt a vállalkozó székhelye szerint illetékes körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosi kerületi) önkormányzati jegyzőnél kell igényelni (okmányiroda), az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon. A formanyomtatvány tájékoztatója megfelelő útmutatást ad a kitöltéshez. A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy vele szemben kizáró okok nem állnak fenn, hatósági erkölcsi bizonyítványt, a jogszabályban előírt képesítés meglétét igazoló okiratot, ha a kérelmező képesítéshez kötött tevékenységet kíván folytatni. Jogszabályban előírt más hatóság engedélyét, amennyiben a tevékenység folytatását jogszabály hatósági engedélyhez köti. Illetve a kérelmező nyilatkozatát az adószámról, és ha adóazonosító jellel nem rendelkezik, akkor az annak megállapításához szükséges adatokról. Könnyítést jelent, hogy a helyi ügyintézés során okmányirodák az erre a célra létrehozott számítógépes rendszer útján országos nyilvántartásba (a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala által vezetett nyilvántartásba) is közvetlenül bekerüljön. Az okmányiroda intézi az egyéni vállalkozó adószámának, illetve ha szükséges az adóazonosító jel, valamint statisztikai számjel beszerzését. Az igazolványt személyesen a vállalkozónak kell átvennie azt követően, hogy személyazonosító igazolvánnyal vagy személyazonosságot igazoló más hatósági okmánnyal igazolta személyazonosságát. Meghatalmazott nem veheti át az okmányt. Az igazolvány átvételére egy évig van lehetőség, egy év után azt az illetékes okmányiroda megsemmisíti. A vállalkozói igazolvány kiadása csak akkor tagadható meg, ha a kérelem teljesítése jogszabályba ütközik.

A vállalkozói igazolványban a következő adatokat kell feltüntetni: „az egyéni vállalkozó nevét, leánykori nevét, születési idejét és helyét, állampolgárságát, anyja nevét, székhelyét, telephelyét (telephelyeit, fióktelephelyeit), tevékenységének megnevezését, illetve tevékenységi körét, továbbá adószámát és nyilvántartási számát.”(1)

Székhelynek számít: a központi ügyintézés helye.

Telephely: a vállalkozás gyakorlásának helyszíne, amely más címen van, mint a székhely, de a körzetközponti jegyzőnek az illetékességi területéhez tartozik, azonos közigazgatási területen van.

Fióktelephely: az a telephely, amely a székhelytől közigazgatásilag eltérő helyen van.

Ha a vállalkozónak több telephelye (üzlete) van, akkor székhelyül valamelyik telephelyét kell megjelölnie. Célszerű azt a telephelyet megjelölni, ahol a vállalkozással kapcsolatos iratok találhatók, illetve az ügyintézés folyik. Ha az egyéni vállalkozónak sem székhelye, sem telephelye nincs, székhe­lyül állandó lakhelyét jelölheti meg. Az igazolványban feltüntetett adatok megváltozását a vállalkozó köteles az igazolványt kiállító hatóságnak bejelenteni, a határidő 15 nap.

A vállalkozói igazolvány kitöltésekor, a tevékenység megnevezésekor a tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR) által közölt  elnevezéseket kell beírni (pl. szerszámgyártás, ingatlan értékbecslés, stb.).

(1) 1990. évi V törvény (Etv.) 6 §-ának (1) bekezdése.

Az egyéni vállalkozói igazolvány közokiratnak minősül. Egyrészről ez azt jelenti, hogy a vállalkozó nem írhat, javíthat bele az okmányba (mert akkor a közokirat-hamisítás bűncselekményét követi el), másrészről azt, hogy az abban szereplő adatokat az ellenkező bizonyításáig mindenki hitelesnek köteles elfogadni, azokra nézve más igazolás, bizonyítvány az egyéni vállalkozótól nem kérhető. Azt, hogy a vállalkozói igazolvány birtokában lévő személy jogosult végezni az abban feltüntetett tevékenységet (a vállalkozási jogának igazolására) a személyi igazolvány vagy esetlegesen a személyazonosságát igazoló más hatósági okmány (jogosítvány, útlevél) is szükséges.

Az egyéni vállalkozó a gazdasági tevékenységét kizárólag vállalkozói igazolvány birtokában kezdheti meg, és csak abban a tevékenységi körben, amire a vállalkozói igazolványa szól. A vállalkozó csak egy vállalkozói igazolványt kaphat. Viszont jogosult több tevékenységet folytatni, több telephelyet, fióktelepet fenntartani.

Minden sikeres vállalkozásnak megvannak azok a biztos alapjai, amik a prosperálást meghatározzák. Az egyik maga a személy, a vállalkozó.

Meghatározó ismertetője, hogy rendelkezik-e azokkal a készségekkel, képességekkel, amik alkalmassá teszik egy (vagy több) vállalkozás létrehozására.Ugyanis a vállalkozó nem veti alá magát semmiféle kiválasztási procedúrának (mint az alkalmazottak esetében, amikor a jelentkezőket a személyzetis tesztekkel és keresztkérdésekkel vagy más módszerekkel megrostálja). Saját magának kell megvizsgálnia, hogy alkalmas-e saját üzleti tevékenység beindítására. Ez bizony nagy felelősséget ró az önismeretre.

A vállalkozásba kezdő személyek közül nem mindenki rendelkezik a sikerhez szükséges adottságokkal, illetve sokan dolgoznak mások alkalmazásában, pedig rendelkeznek azokkal a képességekkel amivel kiváló vállalkozók lehetnének.

Tehát érdemes alaposan mérlegelni a saját szándékot, és a saját képességet. Természetesen külső információt szolgáltathat a barátok, munkatársak, család véleménye. (Azonban ha elfogult véleményre számíthatok, akkor nem érdemes erőltetni.)

A teljesség igénye nélkül egy-két kérdés, amit érdemes lehet átgondolni:

Akarok-e valóban vállalkozni?
Milyen más lehetőségeim vannak?
Vállalom-e a szinte bizonyos kockázatot és bizonytalanságot?
Mit szeretnék elérni, mit várok a vállalkozástól?
Elég elkötelezett vagyok-e hogy az üzleti elképzelést megvalósítsam?
Megvannak-e a vállalkozás működtetéséhez szükséges vezetői készségek, ismeretek?
Megfelelő-e az önbizalmam, hogyan viselem a kritikát?
Megfelelő-e a testi egészségi állapotom?
Kommunikációs készségek, problémák kezelése, idővel való gazdálkodás… ?