Eredeti alapítás

Gazdasági társaságok esetében beszélhetünk először is eredeti alapításról. Eredeti alapítás történhet önkéntes elhatározás alapján, egyoldalú jognyilatkozattal alapító okirat elfogadásával. Ebben az esetben egyszemélyes gazdasági társaság jön létre. Ez kft. vagy rt. lehet csak. Többoldalú jognyilatkozatról beszélünk, ha legalább két fő gazdasági társaság létrehozására irányuló, kölcsönös, egybehangzó akaratnyilatkozatot tesz. Ebben az esetben társasági szerződésről, részvénytársaság esetében pedig alapító okiratról, vagy alapszabályról beszélünk.

Gazdasági társaságok származtatott alapítása

A származtatott alapításnál mindig van jogi előzménye a gazdasági társaságnak. Ez történhet cégforma váltással történő átalakulásként. Ilyenkor a gazdasági társaság csak formát vált, de továbbra is egy társaság marad. Például a korlátolt felelősségű társaság részvénytársasággá alakul át. Ez az átalakulás jellemző alapesete.
Cégszám változással történő átalakulásról akkor van szó, ha a folyamat érinti a gazdasági társaságok számát is. Ez az átalakulás speciális esete, végeredmény egy vagy két létrejövő jogutód. Így beszélhetünk egyesülésről (beolvadás, összeolvadás), illetve szétválásról (különválás, kiválás).

1. Beolvadás

Ebben az esetben van beolvadó egy vagy több gazdasági társaság és egy másik, úgynevezett átvevő gazdasági társaság, amelynek a beolvadó a részévé válik. Az átvevő gazdasági társaságra, mint jogutódra átszáll a beolvadó gazdasági társaság egész vagyona. A beolvadó megszűnik, az átvevő gazdasági társaság változatlan formában működik tovább. Ebben a formában nem beszélhetünk új vállalkozás, azaz új gazdasági társaság létrejöttéről.

2. Összeolvadás

Az összeolvadásnál az érintett gazdasági társaságok megszűnnek és vagyonuk egészben az újonnan létrejövő jogutód gazdasági társaságra száll át. Azonban, ha az összeolvadó gazdasági társaságok azonos formájúak voltak, akkor a lehetséges jogi formákon belül bármilyen formájú gazdasági társaság létrejöhet. Abban az esetben viszont, ha különböző formájúak voltak, akkor összeolvadás révén létrejövő gazdasági társaság csak valamelyik összeolvadó társaság formáját veheti fel.

3. Különválás

Különválásnál az eredeti gazdasági társaság megszűnik és vagyona az így létrejövő jogutódokra száll át. A jogutódként létrejövő gazdasági társaságok vagyona nem feltétlen egyenlő mértékű, ez a vagyon átszállásának mértékétől függ. Különválásnál a törvény nem korlátozza, hogy a jogutód milyen társasági formával jöhet létre, ebből következően bármilyen cégformát választhat.

4. Kiválás

Kiválásról akkor beszélünk, ha egy gazdasági társaságból (anyatársaság) a tagok egy része kiválik, és a kapott vagyon felhasználásából új gazdasági társaságot hoznak létre. Tevékenységüket választásuk szerint bármilyen formájú gazdasági társaságban folytathatják.