A gazdasági folyamatok szereplői jogalanyok, így jogképességgel rendelkező személyek. A jogképesség a jogalanyoknak azon sajátossága, hogy jogokat szerezhetnek és kötelezettségeket vállalhatnak. A magyar jogforrás három jogalanyt (személyt) ismer. A természetes személyeket (embert), mint természetes jogalanyt. Továbbá a jogi személyeket és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokat. Ebben az esetben a jogképesség hordozója, vagyis a jogalany mesterséges személyiség.
A természetes személy meghatározás alatt magánszemélyt értünk. A mai hatályos magyar polgári jog értelmében valamennyi természetes személyt a fogamzás pillanatától kezdve feltételes (mert feltételezi az élve születést), ha élve születik feltétlen és egyenlő jogképesség illeti meg. Tehát törvényellenes a diszkriminációnak mind negatív, mind pozitív formája az egyes emberekre a jogalanyiság gyakorlása szempontjából. A természetes személy jogképességével szorosan összefüggő fogalom a cselekvőképesség. Cselekvőképesnek a Polgári Törvénykönyv szerint az a személy minősül aki nagykorú, tehát a tizennyolcadik életévét betöltötte, vagy tizenhat év felett nagykorúságát házasságkötéssel szerezte meg, nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság alatt, mindemellett rendelkezik az ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel. Tehát a természetes személy cselekvőképessége annyit jelent, hogy saját nevében és a saját jognyilatkozatai és cselekedetei alapján jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat.
kommentek