Európai Uniós állampolgárként, az Unió más tagállamaiban is szabadon vállalkozhatunk. Viszont a közösségi joganyagban a kis- és középvállalkozások szabályozásáról szinte semmit sem találni. Ennek oka, hogy a különböző vállalkozási formák alapítását minden Uniós tagállam maga szabályozza, mivel a cégek népgazdasági súlya, hagyományai, a velük kapcsolatos feladatok országról országra változnak, éppen ezért jelentős különbségek lehetnek.

Azonban ez még sem azt jelenti, hogy az Európai Unió nem foglalkozik a kis- és középvállalkozásokkal (kkv.). Ennek két oka is van:

Az egyik, hogy ez a szektor foglalkoztatja Európában a munkavállalók kétharmadát, és ők végzik el a teljes üzleti forgalom hatvan százalékát. Megállapítható tehát, hogy a kis- és középvállalkozások valójában az Unió gazdasági növekedésének a motorjai.

A másik fontos tényező, hogy a vállalkozások a saját tagállami piacaikról kilépnek és így egyre több vállalkozás termel, illetve szolgáltat az uniós piacra. Ezért az EU az egyenlő versenyfeltételeket úgynevezett „puha jogszabályokkal”, a tagországoknak tett ajánlások, a nemzeti vállalkozásfejlesztési politikák összehangolása által, rásegítő szerepet tölt be a meghatározó szabályok kialakításában.

Az Unió tagországaiban a magyar vállalkozók is minden különösebb nehézség nélkül alapíthatnak vállalkozást. A cégalapítás az adott tagország jogi szabályozása szerint történhet.

Abban az esetben, ha például valaki magyar vállalkozóként Ausztriában ruhaüzletet akar nyitni, akkor azt a helyi adminisztrációs szabályok elintézésével minden további nélkül megteheti. Ugyanis a magyar vállalkozóra ugyanazok a szabályok vonatkoznának, mintha annak az államnak lenne az állampolgára.

A vállalkozási joggal a tartózkodási engedély is együtt jár, ennek időtartalma viszont országonként változó.
A vállalkozó abban az országban adózik, ahol a cége jövedelmet termel. Közvetlen Uniós adó nincs. Csak a közvetett adókat, az általános forgalmi adót, és a jövedéki adókat hangolják össze Uniós szinten, a személyi jövedelemadóról és a vállalatokat terhelő adókról a tagországok maguk döntenek. Így azoknak mértéke jelentősen eltérő lehet. Ezt is figyelembe kell vennie egy vállalkozásnak, ha az Európai Unió más tagországaiban is meg szeretné vetni a lábát.